személyes

Elég hosszú idő után végül gyakorlatilag felszámolták a magyar ISC irodát. Januárban kirúgtak három remek programozót, mi Mayával pedig úgy döntöttünk, hogy akkor már nekünk sincs sok keresnivalónk a cégnél. Most már csak Dávid maradt ott egyedül. Nem kívánok ennek az elemzésébe belemenni, mert nem akarom, hogy bárki rosszat vagy jót gondoljon róla. A lényeg, hogy az ISC mostantól főleg az amerikai piacra fókuszál az ott megmaradt embereivel, és folyamatosan keresi az új, tehetséges arcokat, akik a legjobb 10%-ban vannak (asszem 10%-ot mondtak). Tehát ha Önök tisztelt barátaim úgy gondolják, hogy ott a helyük a legjobbak legjobbjai között, akkor nyugodtan vegyék fel a kapcsolatot Ericcel és a többiekkel itt. »

Nagyjából végeztünk a csomagolással, és mindjárt lekapcsolom a routert, úgyhogy ezek az információmorzsák ezen az ADSL vonalon tőlem. »

Tegnap elvettem a Hölgyet. Sokan azt gondolták, hogy csak áprilisi tréfa lesz, inkluzíve az étterem személyzetét, de végül minden rendben volt, minden vendég odatalált satöbbi. »

Ha már gyerek, akkor érdemes nagyobb helyre költözni, hiszen pillanatnyilag egyetlen szobánk van, amibe még egy rendes ágy sem fért bele. Elég kényelmetlen, mert ahogy Enikő növekszik, pontosabban a kis jövevény fejlődik, szegény hölgy egyre lehetetlenebb pózokba kényszerül, ami mellesleg azzal jár, hogy nekem már teljesen egyenesen és lapjával kell aludnom, különben leesik az ágyról. »

Tegnap megkaptam az utolsó karácsonyi ajándékot is Szily László: Kitolás - kalauz leendő apáknak című könyvét, és hál' Istennek idén még nem telt meg a karácsonyfa alja mindenféle zenélő műanyag izgentyűvel, amivel nyilvánvalóan meg fog telni a következő években, annak ellenére, hogy már most is kérem, hogy senki ne adjon nekünk ilyesmit. Úgyis még aznap kifogy belőle az elem, és szinte biztos vagyok benne, hogy nem is lesz cserélhető. »