Csókavár

Születésnap

Boldog születésnapot, Blog!

Encsé már egy éve blogol, úgyhogy egy aprócska, level 1-es, korszellemet idézzünk meg:

(Jövőre pontosabb leszek, mert közben átálltam google analyticsre, amivel pontosan látom az egyes bejegyzések nézettségét.)

Más. Mostanában egy remek és átfogó leíráson dolgozom a siteswap notationről. (Még nincs ilyen magyarul, és ami angolul van, az is kénytelen nélkülözni a személyes varázsomat, úgyhogy muszáj valamit összehozni végre.) A szakmai közönség már betekintést nyert az anyagba, és meghozta ítéletét. Na jó, páran átfutották... Most még simogatom a szöveget, és talán a hétvégén be is fejezem.

Még más. (Nem fogok minden sz�rnak új  bejegyzést kezdeni, úgyse jönne ki belőle egy egész.) Képzeljék el, szombat este álmodtam ízeket! Régebben egyszer álmodtam illatot, de most palacsintát ettem álmomban, mégpedig csokisat, és finom volt! Ilyenkor mindig röhögök a régi irodalom tanáromon, aki fekete-fehérben álmodik. Fantáziátlan kis p�cs.

Pedig ez még nem is volt annyira szürreális. :) Egyszer kb. egy éve azt álmodtam, hogy debugger vagyok. Volt immediate ablakom, call stackem, meg minden, és traceltem valami szart, amikor egyszer csak jött egy csúnya kivétel, amit sehogy sem bírtam elkapni. Éreztem, ahogy megy fel a stacken, míg végül teljesen kiért a semmibe, és hirtelen felébredtem. (Még senki nem hitte el, hogy tényleg így volt. Biztos nem is pont így, de máshogy nem tudom leírni.  A lényeg, hogy valóságos érzés volt, és tényleg felébredtem, amikor a call stack végére ért.)