Ma először vettem részt állásinterjún úgy, hogy én is interjúztattam. Nem ment valami jól, ahogy mindjárt kiderül. Tesztelési vezetőt keresünk ugyanis, és Zape megkérdezte, nincs-e kedvem beülni vele az interjúra, meg, hogy van-e valami ötletem arra, hogy milyen vizsgafeladatot adjunk fel. Én meg kitaláltam, hogy legyen valami fekete doboz, és nézzük meg mihez kezd vele.
Szerintem ilyenekkel el kell tudni bánni egy tesztelőnek, és sok mindent le lehet mérni a gondolkodásáról, precizitásáról, arról, hogy észreveszi-e az elrejtett kis apróságokat stb. Ki is találtam egy tök jó feladatot (igazából nem én találtam ki, de elővettem egyet a tarsolyomból), és egész esete azon dolgoztam, hogy összeálljon az interjúra. Van még mit csiszolni rajta, és sajnos nem lett elég gyakorlatias, de reggel mikor kipróbáltam Zapén, teljesen beleszeretett.
Az interjúzó persze lemondta az utolsó pillanatban, de semmi gond, mert mára volt egy másik jelöltünk. Előbb Zape beszélgetett vele kb 35-40 percet, aztán behívott engem, hogy megnézzük a táblás feladatot. Na innentől nagyjából kettő perc múlva már el is menekült a csávó. Ez már azért is meglepő, mert ahogy Zape később mondta, az első fele még egész jól ment a dolognak.
Aztán felvázoltam a problémát, de nagyon nem akaródzott neki gondolkodni rajta. Először is: ez a specifikáció?! Pedig volt specifikáció, amin kicsit be is sértődtem, úgyhogy megtoldottam még azzal, hogy felírtam egy kérdőjelet is valahova. Na jó, tényleg nem írtam fel formálisan, de attól tartok az csak rontott volna a helyzeten, mert a következő problémája az volt, hogy ő nem matekórára jött. A problémának amúgy semmi köze a matematikához, legfeljebb egy kis józan paraszti ész meg absztrakciós készség kell hozzá. Végül: az ilyenekre vannak mindenféle programok, amiket ő természetesen ismer, és azokkal pikk-pakk meg lehet oldani azt, amit szeretnék. (Most ebbe ne menjünk bele, mert nagyon övön aluli lenne, de nem.)
Magyarul belefutottunk valakibe, aki ahhoz ért, hogy sok pénzért ossza az észt. Igazából remekül működött a teszt, de mégis rosszul érzem magam, mert annyit gondolkoztam a feladaton, és ilyen gyorsan leszerepeltem vele. Vajon találunk-e valakit, akinek nem derogál a gondolkodás, de mégis tesztelési vezető szeretne lenni? Ti milyen követelményeket támasztanátok a helyünkben, és mivel mérnétek le?
Az érdeklődő ismerőseimnek szívesen elküldöm egyébként a feladatot, de a szöveges körítést le kell írnom hozzá, mert anélkül nem sok értelme van.