Komolyságok

“A női bugyik szörnyű csalódást jelentettek számomra, amikor elkezdtem nőkkel együttélni. Igazából soha nem is tudtam felocsúdni a sokkból,  melyet az a felfedezés okozott, hogy a nők ugyanazt csinálják, mint mi: a legjobb bugyikat azokra az estékre tartogatják, amikor tudják, hogy le fognak feküdni valakivel. Amikor az ember együtt él egy nővel, hirtelen az egész lakásban megjelennek a radiátorokon ezek a kifakult, összement, csiricsáré M&S-bugyogók; örökre keresztet vethetsz buja kamaszkori ábrándjaidra, amikor úgy képzelted el a felnőttséget, hogy egyszer és mindörökre körülvesznek az egzotikus női fehérneműk… az ilyen álmok ízzé-porrá zúzódnak, összeütközve a valósággal.”
(Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi)

Ebben a könyben az egész világ benne van…

Sokszor előfordul velem, hogy előre nem sikerül eltaláni egy döntés súlyát, és csak szép lassan esik le a tantusz, hogy akkor ezután majd ez is más lesz meg az is más lesz, és ez se így lesz, meg az … te jó ég… az se úgy. És közben a görcs az ember gyomrában egyre nagyobb, és pánikrohamot kap, és elkezd hangosan zenét hallgatni, meg villamosozni a városban, hogy inkább embereket nézzen, és még véletlenül se otthon gondolkozzon.

És aztán persze hazajövök, és átgondolom, hogy na most akkor, ha ennek a szekrénynek a tartalmát átpakolom abba a fiókba, és ha még ezek a bigyók is beférnének arra a polcra, akkor ott lenne még egy kis hely. Sőt ha feltenném azt a polcot, amit már régen kitaláltam, akkor hű de mennyi új hely keletkezne azonnal. Erre a kupac szarságra már abszolúte semmi szükség nincs, azokat meg a biztonság kedvéért leviszem a pincébe, és majd csak 5-10 év múlva fogom kidobni.

A Nagy Kaland. Költözés. Össze. :) Imádom és rettegek, de tudom, hogy akármi is lesz, ez a helyes döntés, és ez az, amit csinálni szeretnék.

Nagyon.

  1. hacsak nem erzel valami erthetetlen ockodast valahonnan nagyon melyrol, akkor minel hamarabb ossze kell koltozni!

    ha meg erzel, akkor mindel hamarabb szakitani kell… :)

    az elet sokkal rovidebb annal, h ezen tul sokat gondolkodjon az ember. es az osszekoltozesnel az egyik legjobb vizvalaszto… na, nem olyan jo mint egy halalkozeli tulelotura, vagy hasonlok, de ketsegtelenul esszerubb… :)

    a high fidelity meg filmben is jo; sajnos en csak azt lattam. ha nem vettem volna most vagy 15 konyvet, akar meg el is gondolkodnek, h kolcsonkerjem… :)

    a wcdeszkakkal meg ovatosan, mert azt a mozgasteret, amit a legelejen feladsz, azt sokkal nehezebb utanna visszaszerezni! marpedig ha nem szerzed, es ez frusztralni kezd, akkor megutalod ot is, meg az egesz eletedet is. boldogtalan leszel, a gyerekeitek is, ezaltal indirekte elszarodik a vilag, es meg akar fejbe is lohetnek a vegen… (ala amerikai szepseg… :)

  2. A vécédeszka lehajtása egy apró figyelmesség a hölgyek felé, nem kell ezt túlmisztifikálni. Sok nő rutinból ráül a vécédeszkára, és ha nincs lehajtva, akkor beleesik. Én egyébként nem csak a vécédeszkát hajtom le, hanem a fedelet is, mert engem zavar, ha nincs lehajtva minden, amikor éppen használaton kívül van a vécé (mondjuk én egy beteg állat vagyok, de ez már más lapra tartozik :-) ).

    Szóval, attól, hogy a vécédeszkát lehajtod, még nem szűkíted le a mozgásteredet. De egyéb dolgokra vonatkozóan Atinak igaza van. Ha jól csinálod, akkor továbbra is ugyanúgy mehetsz sörözni a haverokkal, járhatsz meccsekre, csajozhatsz… ja azt nem. ;-)

  3. Higgye el nekem kedves barataim, hogy en pont ugy fogok csajozni is :) de en egy fura allat vagyok ami mas lapra tartozik.

  4. Azt hiszem az egyetlen ebben a történetben, amit még mindig nem tudok elhinni: egy MACSKÁVAL osztod meg az életed, meg a kanapét :-)

  5. Fiam hidd el nekem hogy a macska tokeletesen lenyegtelen. Karmol de legalabb ez nem pisil az ut kozepere.

  6. a „wcdeszkak”-at egy kicsit absztraktabban keretik ertelmezni… de persze, ha egy macskarol van szo, ellentetben egy „cica”-val, akkor az egesz targytalan… :)