Időről időre le fogom írni pár álmomat, mert némelyik elég fura. (Azért a hosszú combú szökéseket megtartom magamnak.)
Ma például egy vonatra futottam. Két vágány volt egymás mellett, és át kellett volna futnom az egyiken, hogy elérjem a vonatomat. Csakhogy, éppen akkor, erről a vágányról elindul egy másik vonat. Valami iszonytató gyorsulással indult, úgyhogy jóval hamarabb letudta a köztünk levő távolságot, mint ahogy számítottam. Kis hijján telibe is kapott. A lehető legrosszabb helyen, a sín közepén földbe gyökerezett a lábam; halálfélelem meg minden. Láttam, ahogy a mozdonyvezető ezerrel próbál megállni, és végül pár méterrel előttem sikerült is neki. És ekkor jött a legfurább: keresztet vetettem, és úgy mentem tovább. Pedig nem is vagyok vallásos...