Csókavár

Ebbe’ még van

Ez fájni fog, de jó lesz…

Tegnap munka után elkezdtünk faszkodni a dimenzió utazásról, és hogy szegény Cactus csak 3D-ben él, és milyen rossz is így neki. Persze a 23 dimenziós lényeknek se könnyű, hiszen olyan óvatosan kell mozogni, nehogy véletlenül valami furcsaság történjen.

Emlékezetes eset volt, amikor Cactus feltett egy kérdést, és abban a pillanatban beugrott neki a válasz, amit előzetes ismeretei alapján nem tudhatott volna. Mondanom se kell, hogy valaki véletlenül a múltban válaszolt neki. Egy másik alkalommal a kajáldába mentünk, és az az érzése támadt, mintha az előbb pár lépéssel előtte jártam volna, pedig valójában mellette sétáltam. Természetesen időutazás volt ez is.

De mi van a többi 19 dimenzióval?

A hősök köztünk járnak, amint ezt a TV2-n játszott Heroes című filmsorozatból is megtudhatjuk. Hadd világítsak rá valamire: a szuperképességek magyarázata sokszor csak az, hogy valaki megszabadul ennek a nyavajás 3D-s térnek a korlátaitól.

Egyesek például képesek a HSB színkoordináták tengelyein mozogni. Ha például a H (Hue, színezet) irányba indulnak, kívülről úgy látszik, mintha a bőrük kékké majd pirossá válna. Némelyek arra is képesek, hogy ezt felhasználva kaméleonszerűen beolvadjanak a környezetükbe. (Persze ez még a HSB utazók között is kivételesnek számít. Kicsit olyan ez, mint a festészet vagy a fazekasság: mindenki tud agyagból hamutartót gyúrni, de igazán szép dolgok csak profi keramikusok kezei közül kerülnek ki.)

Haladjunk tovább. Ha egy HSB utazó a világosság tengely mentén mozog, két hatást érhet el. Ha akarja, isteni dicsfény övezi, míg a másik irányba haladva, egyre sötétebb lesz a bőre. Mindenki látott már ilyet: a filmekből ismert hatást, amikor a főgonosz környezetében elsötétül a levegő, legegyszerűbb HSB statisztákkal felvenni. Ilyenkor csak annyi történik, hogy a 3D térnek a testüknél kicsit nagyobb darabját mozgatják el a sötétség felé…

A HSB lehetőségeinél izgalmasabb a különböző fizikai együtthatók állítgatása. Ez is csak dimenzió utazás. Amit a normál ember állandónak érzékel, egy Utazó számára valójában valamilyen tengely mentén vett koordináta, ami kisebb-nagyobb “erő” kifejtésével, bizonyos határok között változtatható.

Ha például fel akarunk melegíteni valamit, a legkönnyebb olyan irányba mozgatni a tágyat, ahol kevesebb energia befektetésével nagyobb hőmérséklet változás érhető el. (Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, hiszen azt az együtthatót állítgatja, ami a belső energia kiszámításához használt képletben a T hőmérséklet mellett szorzótényezőként szerepel.) Ezután elég kicsit rálehelni, vagy valami. 

Itt van még a gravitációs együttható, amivel szintén jópofa dolgokat művelhetünk… Levitávió, vagy éppen nagyobb súly? Nem probléma! Ha az együtthatót levisszük nulláig, máris komoly ugróteljesítményre tehetünk szert, de tovább haladva a negatív tartományban, egész olyanok leszünk, mint Superman. Sőt! A kaméleonbőrhöz hasonlóan, egyes gravi-guruk képesek az állandó lokális, irányított változtatására is. Ez nagyon hasznos lehet például különböző tárgyak távolból történő mozgatásakor.

Utoljára említjük a legveszélyesebbet. A “szuperképességek” érdekes példája a testméret bizonyos határokon belüli növelése/csökkentése. Ez az atomok közötti kölcsönhatás manipulálásával hajtható végre. Don’t try this at home. Felhívjuk a filgyelmet arra, hogy borzasztó veszélyes a dolog, ugyanis könnyen molekula-szakadáshoz vezethet, és gondolom senki sem szeretné elszenesedett trugymóként végezni. A képeseség elsajátítása az igazán tehetségesek számára is egy életen át tartó, szakértők bevonása mellett végzett, meditatív elmélyülést igényel.

Én kérek elnézést.