Csókavár

Csókavár

Németh Cs. Dávid blogja

A számítógép-programozás művészete

2015. március 13.

A héten ismét elkezdtem olvasni A számítógép-programozás művészetét Knuthtól. Emlékszem milyen viccesnek találtam, amikor először láttam ezt a könyvet 1998 körül az Akadémiai Kiadó győri boltjában. A programozás művészete, na ne... Persze ez még a háború előtt volt, nem sokkal mielőtt leérettségiztem, tehát lópikulát se tudtam a programozásról, meg arról, hogy ki a fene az Donald E. Knuth. »

Challenge24 EC 2015

2015. március 4.

Az idei EC nem sikerült túl fényesen, csak hatvanegyedikek lettünk, pedig most hárman voltunk Viktorral és Gidával, egy prezis munkatársammal, aki elég jól vágja az algoritmusokat. Sajnos nem volt elég összeszokott a csapat, és valahogy a kitalált dolgok implementálása se ment olyan jól, mint tavaly. »

Kemény dió

2014. szeptember 19.

Gondolkodtam egy csomót, hogy mitől leszek én ismert egy olyan cégben, ahol van vagy 200-250 ember. (Jah, hát ide még nem írtam le, de már vagy három hónapja ismét a Preziben dolgozom.) Mert azt nem mondhatnánk, hogy túlságosan feltűnő jelenség vagyok. Omar haverom ma meg is jegyezte, hogy én néztem ki a leglustább/flegmább alaknak az egész cégben, aztán kiderült, hogy engem érdekel a legjobban az egész és mindig meglepem valami újjal (ma rajzoltam neki egy szülinapi tortát, mert láttam LinkedIn-en, hogy ma van). Jó hát én ilyen csendes lázadó vagyok, inkább gondolkodok mint beszélek, és meggyőzök egy hangadót, hogy aztán ő győzze meg a többieket helyettem. Nekem ez az aknamunka megy, na. »

The Elements of Computing Systems

2014. június 23.

Múlt héten volt egy lélegzetvételnyi időm, és sikerült befejezni a The Elements of Computing Systems című könyvet. Régen volt a kezemben ilyen jó könyv. Bár igazából nem is az volt jó, hanem a mondanivalója. Mert hát melyik programozó ne szeretne legalább egyszer az életben egy saját számítógépet összerakni, egészen az alapoktól: NAND kapukból? »

Challenge24 Ec 2014

2014. február 9.

Ez is megvolt tegnap. Az idei csapatunk (a Quxers) szerintem kiváló volt, bár csak ketten voltunk három helyett. Nem találtunk senkit aki elég motivált és alkalmas lett volna harmadik embernek, főleg hogy még rá is kellett volna érnie. »