Nem volt könnyű szülés, bár egyesek szerint nem tartott sokáig (8 óra). Végig bent ültem Enikővel a szülőszobán, fogtam a kezét, maszíroztam a hátát, de ez vajmi keveset jelentett a fájdalom szempontjából sajnos. Szóval kedves hölgyolvasóim: gondolják meg mibe vágnak bele.

Ugye én nem vezetek autót, ezért a kórházba tömegközlekedéssel mentem be, de előbb még stoppal át Törökbálintra. Nem szoktam stoppolni, de most mégis kivételt tettem az ügy érdekében. Aztán hazamentem a régi lakásba sátorozni, végül hajnali fél egykor be a kórházba. Addig hiába is mentem volna, mert ezek a Szent Imrében nem túl apuka barát nézeteket vallanak.

Szülés után még két órát együtt voltunk, aztán Enikőt és a babát áttolták a gyerekágyas részlegre, ahova halandónak tilos a bemenet. Azóta csak üvegen keresztül látható a kislány. Szerencsére holnap (max holnapután) hazavihetjük végre, és akkor már védőfal nélkül is hallgathatom a bömbölését… :)

Végtelen sokat szórakoztunk a kinézetével, végül emellett a végletekig minimál világ mellett döntött a megrendelő.

ASP.NET MVC hajtja, kifelé meg Javascript, XHTML és CSS, ahogy az már lenni szokott.

Hétfőn beszéltem a sofőrrel, jól elmagyaráztam neki, hogy melyik utcát írja be a GPS-be, nehogy elkavarodjon, ugyanis a széleskörben használt GPS-es térképek nem tudják, hogy a mi utcánk zsákutca, és a rossz irányból próbálják  megközelíteni. (Az ilyenek Érden általában járhatatlan földutat jelentenek.)

Naszóval elmondtam a józsinak, hogy mit csináljon, ha nem akar a susnyásban kikötni. Egy óra múlva hívott.

- Uram, itt vagyok az erdő közepén, már nem fér el az autó az úton!

- Forduljon vissza, és csinálja amit korábban megbeszéltünk.

- Nem tudom merről jöttem.

Végül kikeveredett az aszfaltra úgy, hogy közben telefonon diktáltam neki, hogy merre menjen. Akkor meg azzal kezdett jönni, hogy ugye van otthon valaki férfiember, mert ő nem bírja el a hűtőt. Hát a faszomat nem bírod el bazmeg, milyen szállítás ez már? Mondom neki, nincs otthon senki, csak a terhes asszony, de oldja meg valahogy, mert ez a munkája. Na ezek után lebaszta a ház elé az egészet. Dáviddal kellett hazamenni becipelni.

A hűtő elhelyezése volt a legmókásabb, ugyanis a kamra ajtaja (valójában nincs ajtaja, csak egy nyílás), naszóval az ajtó kicsit kisebb volt mint a hűtő. De nehogy azt gondolják ám, hogy nem számítottam erre előre… Már jóval korábban kikalkuláltam Mapleben azt a legnagyobb frigóméretet, ami még éppen bevihető egy kis ügyeskedéssel.

Az alábbi ábrából induljunk ki:

Ez egy oldalnézeti kép. A csíkozott rész jelöli a falat, a piros téglalap a hűtő, amit addig döntünk, amíg a legmagasabb pontja éppen a nyílás magasságába nem esik, ezután rátoljuk a kamra falára, majd elkezdjük a talpára állítani, miközben végig hozzáér a hátsó falhoz. A hűtő méretei , , a kamráé , . Egy adott pillanatban a helyzetet egy szöggel jellemezhetjük. A kérdés az, hogy van-e olyan a tartományban, amikor a pont a hűtő belsejébe kerül.

Egészítsük ki az ábrát az és pontokkal, az ezeken átmenő egyenessel. Toljuk el -t -be, ami a hűtő külső oldalán fut végig, és vegyük fel a talajjal és a fallal alkotott metszéspontokba az pontokat.

Kis trigonometrikus bűvészkedéssel , , valamint , . Az óramutató járása szerinti 90 fokos elforgatásával és a hosszával való osztás után kapjuk az egyenes normálvektorát: .

Ez az egyenes normálvektoros egyenlete. Mivel az x és y együtthatójának négyzetösszege 1, az egyenlet bal oldalába helyettesítve a pont koordinátáit, éppen a pont és egyenes (előjeles) távolságát kapjuk. (Nem emlékszem hogy hívják az egyenesnek ezt a fajta egyenletét.)

Már csak azt kell kiderítenünk, hogy adott , , , mellett van-e olyan , amire a feltétel teljesül.

Sajnos a feladatot analitikus eszközökkel nem lehet megoldani (legalábbis nem sikerült), de megoldható Maple-ben numerikus módon.

Egész pontosan a kiválasztott hűtők paramétereivel megkerestem a távolság minimumát a tartományban és megnéztem, hogy pozitív-e.

A végeredmény szerint választottunk hűtőt és bár hihetetlen, de tényleg befért, még szenvedni sem kellett vele.

Breaking

Megoldható a fenti csoda a tanges félszögekkel kapcsolatos azonosságok felhasználásával. Ekkor egy negyedfokú egyenletre írható a fenti, onnan meg már…

Köszönöm, hogy velem tartottak idáig is, és alig várom, hogy milyen problémák elé állít majd a következő korszak. Mert hát akárhogy is vesszük ez most egy korszak vége, és egy újabb, sokkal érdekesebb dolog kezdete. Szomorú vagyok, hogy el kell mennem innen, mert nagyon szerettem ezt a lakást, gyakorlatilag minden két sarokra volt, ami meg nem az átszállás nélkül megközelíthető. Hát ezt most becseréljük egy zöldövezeti házikóra, aminek lássuk be szintén megvan a maga varázsa. De azért mégis 5 év alatt nagyon megszoktam a jelenlegi kényelmes helyemet.

Hát ennyi, semmi mélyenszántó nem jut az eszembe. Remélem hamarosan lesz majd egy újabb felütés, amit már a kertemből, egy kényelmes nyugágyból vagy valami hasonlóból fogok írni.

Addig is maradjanak rosszak.

Find a number consisting of 9 digits in which each of the digits from 1 to 9 appears only once. This number must also satisfy these divisibility requirements:

1. The number should be divisible by 9.
2. If the rightmost digit is removed, the remaining number should be divisible by 8.
3. If the rightmost digit of the new number is removed, the remaining number should be divisible by 7.
4. And so on, until there’s only one digit (which will necessarily be divisible by 1).

A couple of solutions arived, mostly from Maya and Cactus. Right now we have programs written in C#, Perl, Haskell, XSLT and Maya took our very own intentional editor and our internal language called CL1 and solved the problem in that. It could cleary be written in a much better style, but hey… that’s not so bad.

See the list of solutions here.

If you find that your favourite language is missing, don’t hesitate to share it with us, just provide a link to you solution, or copy the source code in the comment box below (bonus points for a Javascript XSS that works). I’m really longing for a version written in mod-rewrite and one with C++ template meta programming…

Gyuri a világ ura rendelt nekünk jó időt is, ami tök jól bejött, köszönjük.

Az esküvőt igyekeztünk mókásra csinálni. Bevonulónak a Don’t worry be happy-t választotta Enikő, aztán volt még két Bud Spencer-Terence Hill sláger, valami a Shrekből és a végén a Highway to Hell. A köszöntsék egymást házastársként résznél én egy hellóval próbálkoztam be, de pusziztunk is nyilván. Dávid volt a tanú, ami már önmagában is egy élmény. Meg hasonlók…

Majd viszek be tortát az irodába, de még meg kell várnom a villanyszerelőt, aki majd megerősíti, hogy tényleg a lift miatt vibrálnak itthon a lámpák…

Luckily, chdir returns the necessary info and the for /f command can be used as an awkward replacement for bash’s backtick.

Putting it together, we get:

for /f "tokens=1 delims=:" %a in ('chdir') do echo %a

in batch files, we have to double the %s i.e.:

for /f "tokens=1 delims=:" %%a in ('chdir') do echo %%a

Felgyorsítottuk hát a költözés projektet, és mivel nekem már évek óta a ház az álmom, belevágtunk ebbe is. Érden csak, tudom, hogy nem valami jó hely, de azért nagyon hangulatos házikót találtunk. Alul olyan, mintha Jamie Oliver vidéki konyhájába csöppentél volna, hogy mást ne mondjak van egy kis fűthető üvegházféleség is a ház oldalában, ami télikertnek ideális lesz. Nagy a kert, de azért nem annyira, hogy gond legyen a füvet levágni. Csöndes, madárfüttyös.

A felső szinten meg konkrétan egy biliárd szalont rendeztek be a tulajdonosok. Jó, hát ezt nem tartjuk meg (bár igény vóna rá), de jól mutatja a lehetőségeket. Itt egyébként két szoba van, de ha úgy alakul egy harmadik könnyen kialakítható, sőt a padlás is egy légtérben van a felső szinttel, és oda is befér egy ágy, vagy maffiabarlang, kalóztanya a gyereknek. (Fiúból indulok ki…)

Királyság lesz, igazi csókavár, már csak némi pénzt kell szerezzek hozzá. Remélhetőleg egy kis hitellel kombinálva rendeződik a dolog, ráadásul ettől is meg tudok szabadulni, ahogy eladom a jelenlegi otthonomat. Szóljanak ha érdekel valakit :)

Most nyilván értetlenül olvassák ezeket, pedig néhányan Önök közül már tudják, hogy apuka leszek, Enikő meg anyuka. Nagy a pocakja már, és ez nekem speciel nagyon tetszik.

Ezzel magyarázom, hogy egy jó ideje nem írok semmit. Vicces odabent is a nem létező bajszom alatt somolyogni, amikor Mayáék az apukaság örömeiről beszélgetnek, meg időnként rákérdeznek, hogy mi mikor szánjuk már rá magunkat végre. Fura, hogy mióta tudom ezt a gyerek dolgot, azt figyeltem meg, hogy rengeteg ilyen jellegű beszélgetés van ebédidőben. Ez mindig így volt?

A túlméretezett programozó végre használhatja majd az évek alatt felszedett dolgokat (zsonglőrködés, lufiállat hajtogatás), sőt rengeteg legó lesz itthon, meg hasonlók. Ez nagyon érdekesnek hangzik, hogy az odavezető útról, meg a sok ismeretlen kihívásról ne is beszéljünk…

Tudták, hogy a gyerek grapefruitból készül? Legalábbis több kilónyit veszek mostanában, Encsi pedig issza literszám. A minap facsart vagy két decit, ami nekem ihatatlannak tűnt, de ő nagy élvezettel vetette rá magát. Nah mindegy, ha ez kell…

Írjanak nekünk fiú neveket, lányokból jól állunk, de fiúból igencsak le vagyunk maradva.