Lecseréljük Pözsit a kissé öregecske Peugeot-t egy fiatalabb és családbarátabb járgányra. Mert hogy megint bővül a család, ahogy ezt már Facebookon meg is írtam korábban. Egyikünknek sincs baja a francia autókkal, pedig állítólag van egy ilyen szabály, hogy francia kocsit tilos. Enikőnek mindig francia járgányai voltak (ügyesen kerülöm a szóismétlést). Amikor összejöttünk egy vele egyidős Renault-val furikázott, amivel végül legurultak a bontóba. Érdekes, hogy még fizetni is kellett azért, hogy bevegyék, nekem ez nagyon fura volt akkor.

Aztán vette a Peugeot 206-ost, amiről kiderült, hogy elég problémás, mert rommá volt törve, és kb. két autóból lett valahogy összehegesztve. Ennek ellenére nincs különösebb gond vele, de nyilván így nem könnyű megszabadulni tőle. Az eddigi kereskedők 250.000-től 380.000-ig akarták beszámítani.

Most meg egy a Picasso és a Peugeot 307-es között vacilálunk, de asszem mindkettőnknek a Peugeot tetszik jobban. Kb 1.9-ért szeretnénk megvenni a három éves autót, ha sikerül annyira lealkudni a másik kocsi beszámításával együtt.

Igazán aranypofa autókereskedők vannak egyébként. Ma pl. voltunk valahol, ahol a kis tájékoztató papír aljára még fel is írták, hogy mindig ellenőrizzük le a szervizkönyvet, mert az a tuti. Erre megkérdeztük a centi vastag aranyláncos eladót, hogy hol a szervizkönyv, mire szemrebbenés nélkül csak annyit mondott, hogy “az most el van zárva”. Meg hogy tud egy remek szervizt a közelben, ahol nagyon szívesen megmutatják nekünk, hogy nincs semmi baj a kocsival… Cactus valószínűleg szarrá szivatta volna a csávót, de vérprofi volt az biztos.

Elég hosszú idő után végül gyakorlatilag felszámolták a magyar ISC irodát. Januárban kirúgtak három remek programozót, mi Mayával pedig úgy döntöttünk, hogy akkor már nekünk sincs sok keresnivalónk a cégnél. Most már csak Dávid maradt ott egyedül. Nem kívánok ennek az elemzésébe belemenni, mert nem akarom, hogy bárki rosszat vagy jót gondoljon róla. A lényeg, hogy az ISC mostantól főleg az amerikai piacra fókuszál az ott megmaradt embereivel, és folyamatosan keresi az új, tehetséges arcokat, akik a legjobb 10%-ban vannak (asszem 10%-ot mondtak). Tehát ha Önök tisztelt barátaim úgy gondolják, hogy ott a helyük a legjobbak legjobbjai között, akkor nyugodtan vegyék fel a kapcsolatot Ericcel és a többiekkel itt.

Teljesen szétszéledt a csapat. Cactus Szingapúrban építgeti funkcionális programozói karrierjét. Maya és Lőry a LogMeIn csapatát erősíti. Ez az a hely egyébként ahova engem nem akartak interjúra sem behívni mondván, hogy ilyen háttérrel és fizetési igénnyel nem tudnak nekem munkát biztosítani. Ezután felvettek tőlünk két embert, az egyiket az én ajánlásomra. Na ennyit a HR-ről. Zape a Mobileengine vezető atyaúristene lett, ahol most épít csapatot maga köré. Jómagam pedig a prezihez szegődtem el szenyor programozónak. Egyelőre egy héten vagyok túl, ami elég jó volt szerintem.

Új hely, tök más minden. Például nem csekkelünk be addig kódot, amíg nem írtunk rá valami tesztet. Mondjuk ez kell is, mert szutyok ActionScriptben kell dolgozni, ami C# és Visual Studio után kb. olyan mint egy folyamatosan fejbelövés. De elsősorban nem is az ActionScript miatt mentem el ehhez a céghez, hanem pl a process tanulmányozása céljából, és hát itt keményen nemzetközi környezetben is dolgozunk (a héten magyarul nem is nagyon szólaltam meg), ami bizonyára jót fog tenni a nyelvtudásomnak is.

Nem tudom, hogy mennyit fogok blogolni a továbbiakban, mostanában eléggé hanyagoltam a dolgot. Nincs időm semmire. az utóbbi egy, másfél évben minden megváltozott (feleség, ház, gyerek, kutya, munkahely, új iskola és még macre is át kellett térnem 20 év windows után). Utóbbi időben főként Facebookon “blogoltam”, illetve inkább Facebookon twittereztem, de azt is csak nagy néha.

A varázslatos geek játék ismét elérhető, ha esetleg érdekel valakit. Új dolgok nem kerültek bele, de legalább játszható :)