Megmondom kivel vigyázzanak: akitől a házamat vettem. Az eladó (Zabó László) ugyanis úgy hagyta itt az ingatlant, hogy a gázóra meg volt buherálva. Természetesen nem tudom bizonyítani, hogy ő buherálta meg, de ha Önöknek dolguk akad az illetővel, előbb alaposan győződjenek meg róla, hogy nincs semmi turpisság a dologban. Előfordulhat ugyanis, hogy lesz.

A buherált gázórát a Tigáz 540.000Ft-os kötbérrel súlytja, plusz még az új óra ára és szerelési költsége.  Ez több mint két évnyi gázfogyasztásom ára. Természetesen úgy képzelik a dolgot, hogy ezt én fogom befizetni, de minden erőmmel azon leszek, hogy ez végülis majd ne történjen meg. Elvégre is mi a redves faszér nem jöttek ki tavaly, amikor a házat megvettem, és bejelentettem a rosszemlékű Emfesznek, hogy mostantól én vagyok itt a tulajdonos. Csak azt tudom elképzelni, hogy az Emfesznél inkompetens idiótákat alkalmaznak, akik nem tájékoztatták a Tigázt arról, hogy tulajdonosváltás történt, és ki kéne jönni az órát megvizsgálni. Esetleg a Tigáznál alkalmaznak inkompetens idiótákat, akik még egy ilyen alap dolgot sem tudnak elintézni.

De mégis. Akkor kellett volna idetolni a tigázos pofájukat és alaposan megvizsgálni a telibebaszott gázmérőt. És ha akkor még minden rendben lett volna, akkor most joggal jöhetnének a kötbérrel. De nem. Ezek ott a Tigáznál úgy képzelik, hogy majd csak úgy írnak nekem egy levelet én meg fizetek mintha én basztam volna el a dolgot. Az külön vicces, hogy nekem egy papírt eddig még a Tigáznál alá nem kellett írni, azt se tudtam hogy a világon vannak, csak mióta ezzel a kötbérrel elkezdtek zaklatni. Én az Emfesszel voltam szerződésben, amikor meg elkezdett becsődölni, átkerültem a Főgázhoz és azóta is ott vagyok. Tigázról szó se volt, nem is teljesen értem, hogy mit akarnak tőlem.

Mindenkinek az lesz a legjobb, ha nem én írok levelet nekik arról, hogy milyen kurvára nincs igazuk a kérdésben, hanem megkérem Enikőt, aki mégiscsak szabálysértésekkel foglalkozott előző életében, és pontosan tudja, hogy az ilyeneket hogy kell kezelni.

A folytatásról tájékoztatom Önöket.

Frissítés 2011.10.25.

Mintegy két hónap és 10 telefon után az alábbi levelet kaptam ma. Na most küldjék a csekket a fasszopó görények.

Lecseréljük Pözsit a kissé öregecske Peugeot-t egy fiatalabb és családbarátabb járgányra. Mert hogy megint bővül a család, ahogy ezt már Facebookon meg is írtam korábban. Egyikünknek sincs baja a francia autókkal, pedig állítólag van egy ilyen szabály, hogy francia kocsit tilos. Enikőnek mindig francia járgányai voltak (ügyesen kerülöm a szóismétlést). Amikor összejöttünk egy vele egyidős Renault-val furikázott, amivel végül legurultak a bontóba. Érdekes, hogy még fizetni is kellett azért, hogy bevegyék, nekem ez nagyon fura volt akkor.

Aztán vette a Peugeot 206-ost, amiről kiderült, hogy elég problémás, mert rommá volt törve, és kb. két autóból lett valahogy összehegesztve. Ennek ellenére nincs különösebb gond vele, de nyilván így nem könnyű megszabadulni tőle. Az eddigi kereskedők 250.000-től 380.000-ig akarták beszámítani.

Most meg egy a Picasso és a Peugeot 307-es között vacilálunk, de asszem mindkettőnknek a Peugeot tetszik jobban. Kb 1.9-ért szeretnénk megvenni a három éves autót, ha sikerül annyira lealkudni a másik kocsi beszámításával együtt.

Igazán aranypofa autókereskedők vannak egyébként. Ma pl. voltunk valahol, ahol a kis tájékoztató papír aljára még fel is írták, hogy mindig ellenőrizzük le a szervizkönyvet, mert az a tuti. Erre megkérdeztük a centi vastag aranyláncos eladót, hogy hol a szervizkönyv, mire szemrebbenés nélkül csak annyit mondott, hogy “az most el van zárva”. Meg hogy tud egy remek szervizt a közelben, ahol nagyon szívesen megmutatják nekünk, hogy nincs semmi baj a kocsival… Cactus valószínűleg szarrá szivatta volna a csávót, de vérprofi volt az biztos.

Elég hosszú idő után végül gyakorlatilag felszámolták a magyar ISC irodát. Januárban kirúgtak három remek programozót, mi Mayával pedig úgy döntöttünk, hogy akkor már nekünk sincs sok keresnivalónk a cégnél. Most már csak Dávid maradt ott egyedül. Nem kívánok ennek az elemzésébe belemenni, mert nem akarom, hogy bárki rosszat vagy jót gondoljon róla. A lényeg, hogy az ISC mostantól főleg az amerikai piacra fókuszál az ott megmaradt embereivel, és folyamatosan keresi az új, tehetséges arcokat, akik a legjobb 10%-ban vannak (asszem 10%-ot mondtak). Tehát ha Önök tisztelt barátaim úgy gondolják, hogy ott a helyük a legjobbak legjobbjai között, akkor nyugodtan vegyék fel a kapcsolatot Ericcel és a többiekkel itt.

Teljesen szétszéledt a csapat. Cactus Szingapúrban építgeti funkcionális programozói karrierjét. Maya és Lőry a LogMeIn csapatát erősíti. Ez az a hely egyébként ahova engem nem akartak interjúra sem behívni mondván, hogy ilyen háttérrel és fizetési igénnyel nem tudnak nekem munkát biztosítani. Ezután felvettek tőlünk két embert, az egyiket az én ajánlásomra. Na ennyit a HR-ről. Zape a Mobileengine vezető atyaúristene lett, ahol most épít csapatot maga köré. Jómagam pedig a prezihez szegődtem el szenyor programozónak. Egyelőre egy héten vagyok túl, ami elég jó volt szerintem.

Új hely, tök más minden. Például nem csekkelünk be addig kódot, amíg nem írtunk rá valami tesztet. Mondjuk ez kell is, mert szutyok ActionScriptben kell dolgozni, ami C# és Visual Studio után kb. olyan mint egy folyamatosan fejbelövés. De elsősorban nem is az ActionScript miatt mentem el ehhez a céghez, hanem pl a process tanulmányozása céljából, és hát itt keményen nemzetközi környezetben is dolgozunk (a héten magyarul nem is nagyon szólaltam meg), ami bizonyára jót fog tenni a nyelvtudásomnak is.

Nem tudom, hogy mennyit fogok blogolni a továbbiakban, mostanában eléggé hanyagoltam a dolgot. Nincs időm semmire. az utóbbi egy, másfél évben minden megváltozott (feleség, ház, gyerek, kutya, munkahely, új iskola és még macre is át kellett térnem 20 év windows után). Utóbbi időben főként Facebookon “blogoltam”, illetve inkább Facebookon twittereztem, de azt is csak nagy néha.